Atyaég! Két X Factor és két Megasztár adást gyűrtem le másfél nap alatt! De túléltem! Így jöjjön hát újra heti tehetségkutató elemzésem! A brit X Factor harmadik válogatója is hozta a szokásos formáját! Remek énekeseket láthattunk és hallhattunk, megfűszerezve a viccesebb egyénekkel is persze. Jó énekesekből pedig ismét nem szenvedtünk hiányt. Itt van például rögtön, a kicsit mű, kicsit gagyi Storm Lee nevű fickó, aki akármennyire is nem szimpatikus se nekem, se a zsűrinek, jó és muzikális hangja van. Aztán az egyik legnagyobb meglepetés a két év után újra szerencsét próbáló Liam Payne, aki kinőve kisfiús báját és hangját, most egy remek Michael Bublé dallal kápráztatta el a közönséget. Valamint a csupán 16 éves Cher Lloyd, aki igazi R&B hangulatot varázsolt a színpadra. Jó látni, hogy egyre színesedik a mezőny!
Átnyergelve a magyar X Faktorra (igen, még mindi K-val), azt kell mondjam, ez a második adás már jobban el volt találva mint az első. Jobban össze volt rakva a műsor, jobb volt a közönség és csökkent a zsűri modorossága is. De reméljük ez mind javulni fog még. Az est során meglepetésekben bőven volt része a nagyérdeműnek. Már az elején is, amikor a magabiztos és határozott 24 esztendős Samu Kriszta, jól odapörkölt az AC/DC örökzöld klasszikusával, a Highway To Hell-lel. De kiemelkedő egyéniségek voltak a Vastag fivérek is, akik közül az idősebbiket annyira mégsem favorizálom. Jól énekel a srác, de néha kicsit már túl sok a színpadias elem. Nem beszélve arról, hogy Vastag Csaba állandó énekese volt a TV2 Popdaráló című produkciójának…
Aztán sokan felkapták a fejüket a furcsa nevű Spiriev Teo előadása miatt. Rendkívül stílusosan adta elő Frank Sinatra nagy slágerét, viszont tánctudásával inkább gúnyos röhögést váltott ki, mint sikert. A legnagyobb meglepetést és felüdülést Király L. Norbert okozta Joe Cocker slágerével. A legjobb produkció pedig sokak szerint a Janicsák Veronika által előadott, Alicia Keys dal volt. Bár itt is megjegyzendő, hogy a fiatal lány annak idején már részt vett a Csillag Születik első szériájában is, ahol a nagy fináléba nem sikerült eljutnia. De adjunk neki még egy esélyt, és ne feledjük azt sem, hogy mielőtt Alexandra Burke 2008-ban főlényesen megnyerte az X Factort, egyszer már kipottyant a tehetségkutató korábbi évadából.
Aztán újra essék a szó a fekete bárányról, a Megasztárról, ami legutóbb nagyon kikapott a vetélytárstól. Ez a fiaskó úgy látszik, szíven ütötte a készítőket, akik szinte levegő után kapkodva borították a fel a műsor már korábban is igen ingatag struktúráját.
Ahogy már említettem, korábban is szinte dinamikus volt a forgatókönny, azaz menet közben derültek ki új szabályok. Nos lehet ez idén is így lesz? Mindenesetre nagyon látszott, hogy az utolsó casting adásra már nem maradt elég anyag ezért a későbbi középdöntőkből vágtak be folyamatosan hosszabb jeleneteket. Ez engem nagyon zavart! Ráadásul az adás után máris következett az újabb adás, az első középdöntő, ahol szintén bevágtak a jövőből jó néhány képsort. Sőt! Az első középdöntőnek úgy lett vége, hogy nem lett vége… Szinte félbehagyták! Szóval érdemesebb lett volna az utolsó castingot kihagyni, és a két középdöntőt leadni és nem belefolyni egy ilyen összevisszaságba. Valamint jó húzás az ízelítő akkor, ha nem egy percet hallunk a következő adásban előadott dalból. Lelövik a poént! Kicsit olyan mintha az első randin a párunk már az első percben megmutatná, mi van a ruha alatt! Először izgalmas ugyan, de aztán már érdektelenné válik! És mi meg szeretünk izgulni! Aztán az X Factor koppintások már-már nem is lényegesek: színházterem, bootcamp-feeling, a továbbjutások stb. David Guetta és Kelly Rowland slágerét is kukába lehetne már dobni. Ugyanis 10-ből 9-szer ez csendül fel a háttérben! De, hogy mondjak jókat is, szerencsére javul a színvonal. Vannak jó hangok, akik közül a kusza adás miatt alig emlékszem valakire!
