Az már rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a Lana Del Rey egy valóban érdekes személyiség. Sokan írtak már róla sok mindent az elmúlt fél év alatt. Többek között én is hosszasan elemezgettem feltűnését a már-már unalomba fulladó pop-palettán. Egészen bizonyos hogy a fiatal amerikai énekesnő felbukkanása új színt hozott a modernkori zene langyos állóvízébe. Mostanra talán azok is elfogadták Lana létezését, akik először hitetlenkedve hallgatták a világszerte népszerűvé vált Video Games és Born To Die című dalait. Azzal pedig hogy az énekesnő személye mennyire kitalált és mennyire marketingfogás, talán már nem is fontos. A búskomor hangulatú, lassú dalok és az énekesnő által elkészített múltidéző klipek, új utat nyitottak a zenében. Legalábbis egy olyan utat, amit nehéz pontosan körülírni. Mert kimagaslóan újat Lana Del Rey egyáltalán nem mutatott. Valamiért mégis különleges és lenyűgöző.
Lana Del Rey második, áttörést jelentő Born To Die c. albuma január 27-én került kiadásra. A Video Games, Born To Die és a Blue Jeans c. kislemezeket követően június 22-én megérkezett a negyedik single, a Summertime Sadness. Ezek után pedig július 6-án máris jött az újabb dal, National Anthem címmel. Érdekesség hogy az utóbbi két dalhoz éppen fordítva jelent meg a videoklip. Elsőként a National Anthem mellé készült videó, melyet ezúttal nem az énekesnő, hanem Anthony Madler rendezett. A közel nyolc perces kisfilm az egykori amerikai elnök, John F. Kennedy életéből mutat be számos részletet. Persze ezt mind úgy, ahogy azt Lana elképzeli. Érdekes klip, egy megszokott felépítésű indie-pop dallal karöltve. Aztán a napokban végre megjelent az album egyik legjobb dalaként számon tartott Summertime Sadness videója is, melyet Spencer Susser és Kyle Newman rendezett. A klip hangulata szintén a már jól ismert régi stílusból építkezik, ahogy a dal is. Akik eddig is kedvelték az énekesnő dalait, most sem csalódnak majd, Akik pedig nem, azok pedig kezdjenek el barátkozni a művészien összerakott klipekkel és Lana Del Rey misztikus személyével.
